A hűvösebb napokra ajánlom, hogy neki fogjatok ehhez a művelethez, egyrészt az elkészítése során igényel hidegebb körülményeket, másrészt a tárolása miatt is célszerű ősztől tervezni.
Hozzávalók:
3 kg sertésmáj
3 kg zsírszalonna
1kg hagyma
só, bors, majoranna (ízlés szerint)
2 cs marhabél
Elöljáróban annyit két egymást követő napon kell vele tevékenykedni + a füstölési feladat.
1. nap: A zsírszalonnát egy nagy fazékban (vagy mennyiségtől függően üstben) megfőzzük. A vízből kiszedjük egy tálba és kihűtjük.
2. nap: A zsírszalonnás lé tetejéről leszedjük a zsírt és abban megdinszteljük az apróra felkockázott vöröshagymát.
Ezután a lében pár percig főzzük a májat, amit előzőleg bevagdaltunk. (Nem szükséges sokáig főzni, mert miután bélbe töltöttük, teljesen megfőzzük.)
Kiszedjük a májat, kihűtjük, azután húsdarálón váltogatva ledaráljuk a májat, a zsírszalonnát és a megdinsztelt hagymát.
Egy nagyobb edényben, teknőben jól összekeverjük az alapanyagokat a fűszerekkel együtt.
Hurkatöltővel marhabélbe, párba vagy füzérbe töltjük. A végét megkötözzük.
Nem szabad keményre tölteni, mert a főzésnél kidurran!
Ezután a már többször felhasznált lében - lassú tűzön -, kb. 15-20 percig főzzük a májasokat. Majd fakanál nyelével kiszedjük egy hideg vízzel megtöltött tálba. Pár perc után innen is kiszedjük és lehetőleg fagyos helyen végleg lehűtjük.
Azonnal is fogyasztható, de enyhe füstölés után tavaszig is eltartható.
Legutóbb az Iciri-piciri Piackára készítettünk 3-szoros mennyiséget a fentiekből, de a fotózáshoz ezt az utolsó, még csak nem is párban lévő darabot sikerült megmentenem. Mondjuk meg: nagyon finom volt.
