Mondhatjuk, hogy cukkini termesztésben nagyon jók vagyunk.
Változatosan próbáljuk elkészíteni és a nagy mennyiséget egytől-egy darabig felhasználni.
Cukkini-uborka télire
Ezt a savanyúságot hidegen kell eltenni télire, nem forralunk, nem dunsztolunk.
A savanyúsághoz a lé, ami bármilyen zöldség elrakásához felhasználható:
6 bögre víz,
1 bögre cukor
5-6 dkg só
1 bögre 15%-os ecet
1,5 mokkáskanál nátrium-benzoát
Ez kb. 5 db telerakott befőttes üveghez lesz elég.
Kovászos cukkini
Ízre hasonlít az uborkához, de talán ez még egy fokkal finomabb!
A tisztára mosott üveg alját mindig kibélelem szőlőlevéllel.
Ebbe kerül a megmosott hosszában felvágott cukkini.
Közé egy csokor kapor, három-négy cikk fokhagyma, egy csipet szemes bors.
Ezt felengedem jó sós vízzel (amit előzőleg felforraltam és lehűtöttem). A só mennyiségét nem mértem még soha, ne sajnáljuk a sót belőle.
A tetejére egy szelet kenyérvég. Mehet is a napra, meleg helyre.
A képen két kovászos uborka készült. Egy nagy és egy kicsi. A mi 7 évesünk, mindenből elkészíti a maga kis példányát. Nem kötelezően, hanem mert kedve van.
Az idén megtanult kecskét fejni és örült neki, hogy tudja. Én pedig annak örülök, hogy nem az internet-, és számítógép világában érzi jól magát.
6 évesen a nyíregyházi skanzenben - felnőtteket megszégyenítő módon - az összes szárított gyógynövényt felismerte. Ez nem dicsekvés, csak örömmel tölt el, hogy értékes tudással rendelkezik.
Szóval MI KETTEN mindig sütünk, főzünk, aszalunk, elrakunk, berakunk, szárítunk, kavarunk, leszedünk, ültetünk, terelünk, legeltetünk, etetünk EGYÜTT.
És ez így jó. Talán ez az élhetőbb világ, amit itthon teremtettünk, majd egyszer felnőtt korában jobban fog neki tetszeni.
