Gyógynövényes hajmosó szappan

Zsíros, problémás hajra készült ez a szappan, amely négy gyógynövény hatóanyagát tartalmazza.
Hosszú hajúaknak ajánlatos hajmosás után almaecetes vízzel leöblíteni a hajat, ami által fényesebbé és fésülhetőbbé válik.

Összetevők: olívaolaj,  kamilla, csalán, apróbojtorján gyógynövények főzete, kókuszolaj, szőlőmagolaj, rozmaring- és kamilla illóolaj

Kecsketejes mézes-fűszeres szappan

Karácsonyra hangolva :)
Mézes-fűszeres, bőrtápláló szappan narancs és szegfűszeg illattal.

Összetevők: olívaolaj, kecsketej, kókuszolaj, szőlőmagolaj, méz, méhviasz, narancs- és szegfűszeg illóolaj, őrölt fahéj, őrölt koriander, őrölt ánizs, őrölt szegfűszeg, őrölt gyömbér.

Adventi Vásár

Kecsketejes sütőtökös-mák szappan

Igazi A-vitamin-bomba szappan!
A sütőtök gazdag A-vitamin forrás, s mint ilyen fényesíti a bőrt, valamint nyugtatja és hidratálja.
Minden bőrtípusra ajánlható, ugyanakkor az érzékeny, gyulladásra hajlamos bőrtípusok esetében is jótékony hatású.
A tökmagolajról csak röviden mi mindent tartalmaz: A-, E-, B1, B2, B3, B5, B6, C-vitaminokat, Káliumot, Kalciumot, Magnéziumot, Foszfort, Vasat, Cinket, Vörösrézt, Mangánt, Szelént, proteineket, enzimeket....

A benne található gyömbér egy kellemesen fás-fűszeres illet, s mint ilyen frissítő hatású.
Hatásai: fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, antioxidáns.

Összetevők: olívaolaj, sütőtöklé, kókuszolaj, tökmagolaj, kecsketej, méhviasz, gyömbér- és narancs illóolaj, gyömbér, mák

Rántott nyúlmáj vajon párolt almával, sültburgonyával

 - Apa én úgy szeretlek, mint a NYÚLMÁJT! - mondta még 4 évesen kicsi lányunk. (Átfordítása a Magyar Népmesék Só c. meséjének :-)  Azóta is kedvenc étele.

A nyúlmáj megsütve vaj puha, mellékíz mentes, számomra a libamájjal egyenértékű finomság. 

Ez a recept egy gyorsan, könnyen elkészíthető étel.

Hozzávalók:
3 nyúlmáj (amit egyenként 3-4 darabra vágtam)
3 db alma
40-50 dkg burgonya
zsír vagy olaj  (a burgonya kisütéséhez)
3-4 dkg vaj
majoranna, só, bors

A burgonyát meghámoztam, hosszanti vastagabb csíkokra vágtam, és sós vízben félig megfőztem. A vizet leöntöttem róla, s forró zsírban egy serpenyőben ropogósra átsütöttem, sóztam.

A májat miután átmostam, lecsurgattam, bepaníroztam. Szintén zsírban aranybarnára sütöttem, s forrón sóztam, borsoztam, majorannával megszórtam.

 Az almát megmostam, s héjával együtt vastagabb félhold alakúra vágtam. A vajon átpároltam pár perc alatt.

Novemberben is KreDenc

Babgulyás nyúlhússal, csicsókával

Hozzávalók kb. 8-10 személyre:

egy egész megtisztított nyúl (kb. 3 kg-os)
50 dkg fehér lóbab
2 szál petrezselyemgyökér
8 db sárgarépa
1 kisebb karalábé
4 nagy fej hagyma
30 dkg füstölt szalonna
2 db pritaminpaprika
4 db paradicsom
2 db paprika
50 dkg csicsóka
só, bors, pirospaprika ízlés szerint



Hirtelen felindulásból főztünk, mert alig vártuk, hogy a frissen kiásott csicsókákat megehessük. Ezért nem volt "kéznél" csak egy öreg nyúl, amit levágtunk. Emiatt a babot nem áztattuk be. Ha fiatal nyúl áll rendelkezésre, akkor a babot előző este be kell áztatni, mert a nyúlhúsnak 1,5-2 óránál nem kell több, hogy megfőjön.

A szalonnát felkockáztuk, s a szintén kockára vágott hagymát a zsírján megdinszteltük. A szalonnát kivettük, később visszaraktuk a levesbe.
A feldarabolt, átmosott nyúlhúst a hagymára rakjuk, fűszerezzük só, bors, paprikával. Vízzel felöntöttük, hogy ellepje a húst.
Ezt követően belerakjuk a szintén feldarabolt paradicsomot, paprikát, pritaminpaprikát és a babot, s felöntöttük vízzel egészen addig, hogy még beleférjen a többi hozzávaló is.

Ez kb. 2 órán át főtt, mikor félfővésben volt a hús, hozzáadtuk a felkarikázott répát, petrezselyem gyökeret, karalábét.
A legvégén 3-3,5 óra elteltével kerül hozzá a jól átmosott feldarabolt csicsóka.
Tálaláskor friss petrezselyemmel megszórtuk.

Házi ketchup

Nekünk a receptek arra jók, hogy némi támpontot adjanak, s utána saját formákra, olyan "apafásra" , ízlésünk szerint átvariáljuk.
Ez történt ezzel a ketchup recepttel is.

Ami szükséges hozzá:
4 kg paradicsom
3 db alma
3 db sárgarépa
7 db vöröshagyma
2,5 dl vörösbor ecet
20 dkg cukor (legjobb nem fehér, finomított cukor)
7 ek só (mi erdélyi kősót tettünk bele)
1 kk szemes bors
1 ek őrölt köménymag
3 szem szegfűbors
3 db babérlevél
4 kk mustármag
4 gerezd fokhagyma
1 kk őrölt gyömbér
1 csokor friss bazsalikom
1 csokor friss zellerlevél
aki csípősen szeretné elkészíteni annak 2 db csípős paprika

A főzés elején ezt a látványt adta:

Fantasztikus ízkavalkád lesz belőle. Minden a megfelelő mennyiségben, harmóniában áll egymással.

Mivel én koktélparadicsomból főztem a ketchupot, hát mit mondjak nem volt kedvem a paradicsom héját egyenként lehúzogatni. A főzés végére szétfő a paradicsom és botmixerrel össze is aprítottam, így egyáltalán nem érezhető, hogy a héja is benne van. Nyilván, akit ez zavarna, az húzza le a paradicsomról a héját.
A hagymát, hámozott almát, répát felkockáztam. A paradicsomot feldaraboltam.
Ezeket egy lábasba raktam és lassú tűzön odaraktam főni. Hozzáadtam az összes felsorolt fűszert az ecet kivételével. Kb. 3-4 órán keresztül főztem, gyakori kavargatás mellett.
Amikor tökéletesen összefőtt, sűrűsödött, beleraktam az ecetet, ezzel még egy rövid ideig főztem. Botmixerrel pépesítettem, s forrón, tisztára mosott üvegekbe töltöttem, s hagytam száraz dunsztban kihűlni.

Kecsketejes csipkebogyó-sheavaj szappan

Az érzékeny, ekcémás, száraz bőrűeknek készült ez a szappanpéldány. Dúsítottam csipkebogyó- és búzacsíraolajjal, mint tudjuk mindkét olaj kedvez a extrém száraz bőrűeknek. Került bele sheavaj, csipkebogyó- és homoktövis őrlemény. Kicsik-nagyok egyaránt használhatják.

A szappan illatmentes.

Összetevők: olívaolaj, kecsketej, csipkebogyóolaj, kókuszolaj, búzacsíraolaj, sheavaj, csipkebogyó- és homoktövis őrlemény.

Szilvalekvár

Az én nagymamámnál még tavaly is úgy történt a lekvárfőzés, mint, ahogy azt az ő nagyanyja csinálta. Erről is szerettem volna képes beszámolót adni, de az idei lekvárfőzés az időjárásnak betudhatóan, szilvahiányában elmaradt.

Íme egy recept, ami alapján dolgoztunk, s fantasztikus lekvár főzhető belőle.

A hozzávalók:
8 kg szilva
8 evőkanál 10%-os ecet

A szilvát jól átmossuk, magjától elválasztjuk. Azért, hogy a főzési folyamat felére csökkenjen, a szilvát  húsdarálón ledaráljuk. Ezt belerakjuk egy akkora lábasba, amibe egyrészt belefér ez a mennyiség, másrészt a sütőnkbe is be tudjuk helyezni.
Beleöntjük a cukrot és az ecetet.
200 fokra felmelegített sütőbe helyezzük, ha felrottyant a lekvárunk levesszük a hőmérsékletet 140 fokra, s ezen a fokozaton "sütjük" 5-6 órán keresztül. Annyi dolgunk lesz vele, hogy 1/2 óránként alaposan megkavarjuk készülő lekvárunkat.
Ha ez idő után elég sűrűre főtt, tisztára mosott üvegekbe töltjük, s száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Házi manufaktúránk

Szeretünk főzni :) Mindketten, én is és a kedvesem is. Általában ezt jól is tesszük, vendégeink örömére.  Én másképp, és ő is.
Én a kevesebb, sokszor több elmélettel, ő a férfiakra jellemző módon, szinte a fahéj kivételével mindent bele alapon. De jól csinálja, egyszeri szinte megismételhetetlen ízhatásokkal dolgozik.

A sütés már nekünk lányoknak kézenfekvőbb. Óvodásommal együtt gyúrunk, dagasztunk, keverünk-kavarunk.

A kenyérsütés - amit kb. 4 éve művelek - még hagy némi kívánnivalót maga után, de a tanulás útján járok, itt ajánlom is nektek www.nemvagyokmesterszakacs.blogspot.com címet, ahol van mit magunkra szednünk.

Szóval e címszó alatt, hogy Házi manufaktúra, bevált, sokszor elkészített ételeinket, süteményeinket, befőzési módjainkat osztom meg veletek. Mindezek mellett különösen a házi nyúlból és a kecskehúsból készített ételeket szeretném népszerűsíteni.

Őszi ünnepkörök

Szeptember 1.

Egyed napja, őszkezdő nap.( Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban.) Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak. Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.

Szeptember 5.

Lőrinc napja, úgy nevezett "rontónap". Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a vizeket, azokban már nem lehet fürödni (hideg van), beleesik (máshol belepisil!) a dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen lesz, lucskos, vízízű.

Szeptember 8.

Kisasszony napja, Szűz Mária születésének napja. Magyarországon kedvelt búcsúnap. A hívő asszonyok kimentek a szabadba napfelkeltét várni. Úgy tartották, aki arra érdemes, a felkelő napban megláthatja Máriát. Bizonyos vidékeken ekkor kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, "az Úristen szentelje meg".

Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba állásának napja is volt. A dió leverését a fáról is ekkor kezdték. Szép elnevezése: Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.

Szeptember 15.

Hétfájdalmú Szűzanya napja. Mária anyai fájdalmára- melyet megfeszített fia halálát látván érzett - emlékezés napja. Nagyon régi kultusz, egyike első nyelvemlékeinknek, az Ómagyar Mária siralom is erre utal. A Pieta, mint az egyetemes emberi szenvedés szimbóluma vonult be a művelődéstörténetbe. Számos ábrázolása létezik a halott fiát ölében tartó Szűzanyának. Egerben ismert szőlőműves terminus a "fájdalmasra szed", azaz a szüretet erre a napra befejezi.

Szeptember 21.

Máté apostol és evangélista napja. Egyes vidékeken Máté hetében vetették a gabonát. A vetés a férfiak munkája volt, melyhez különféle rituálék kötődnek. A vetőmagot megszentelték, a férfiak megmosták a lábukat, tiszta ruhába öltöztek, így mentek ki a földekre. Egyes vidékeken a magvető a nyelve alá három búzaszemet tett, és a művelet közben nem volt szabad beszélnie. Miután a vetést elvégezték,a vetőabroszt (ami gyakorta a karácsonyi abrosz) a magasba dobták, hogy nagyra nőjőn a gabona. 

Szeptember 29.

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek kisérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják.

Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (november 25.).

Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja. Egy göcseji mondás szerint "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet." Ezután már tilos volt az ágyneműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. Az állatok viselkedéséből a téli időjárásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak.

A gazdasági év szempontjából jelentős nap, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.

Október 15.

Szent Teréz napja. Sokfelé szüretkezdő nap volt, például Baranyában vagy a Balaton szőlőtermő vidékein. Egerben Teréz-szedés az ekkori szüret neve. Bácskában, Bánátban asszonyi dologtiltó nap volt, nem moshattak, süthettek.

A szüret a parasztgazdaságban nagyon fontos esemény. Általában a falubéli gazdák segítettek egymás szőlőjében a szüretelésnél, illetve bérmunkásokat is alkalmaztak. A házigazda a szüretelőket megvendégelte, annak befejeztével pedig szüreti bálokat is tartottak. Szokásban voltak bizonyos szüreti mulatságok is, természetesen a munkák utolsó napján az ún. végzéskor. Ilyen tréfás szokás volt az uraság megkötözése, szüreti koszorú készítése (mint aratáskor az aratókoszorú), a gazda köszöntése tréfás versekkel, a legjobb szedők megajándékozása. A szüreti felvonulásokon gyakori az ún. baksus figura (Bacchus görög boristen nevéből), egy hordón ülő bábu, kezében poharat, lopótököt tartva. 

Október 16.

Gál napja, Baranyában úgy tartják ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet.

Október 20.

Vendel napja. A legenda szerint Vendel ír királyfi volt, a VII. században élt. Rómába zarándokolt, majd egy gazdához szegődött pásztornak. Ezért a jószágtartók, juhászok védőszentjükként tisztelték elsősorban a Dunántúlon. Gyakran ábrázolták pásztorruhában, lábánál kutyával. Kultusza viszonylag újkeletű, a XVIII. század során alakult ki. E napon nem fogták be az állatokat és vásárra sem vitték őket, nehogy Vendel elvigye az állatokat, azaz valamilyen fertőző betegség üsse fel a fejét a nyájban. A szent tiszteletére körmeneteket rendeztek, a pásztorok pedig ünnepet tartottak.

Október 21.

Orsolya nap szüretkezdő nap a Somló-vidéken. Időjárásjósló nap is, azt tartották, ha szép az idő, karácsonyig enyhe marad.

Október 26.

Dömötör, keresztény vértanú napja. Az ország keleti felén a pásztorok védőszentje. Juhászújévnek is nevezeték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal, fizették ki a bérüket, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Szent Mihály napjához hasonló jelentőségű nap a hajdani gazdasági évben. Nagy állatvásárokat is tartottak Dömötör napon. A hortobágy környéki pásztorok nagy mulatságokat rendeztek ezen a napon, birkapaprikást főztek, majd táncmulatságot tartottak. Ezért juhászbálnak is nevezték. 

Október 28.

Simon-Júdás napja, Hegyalján szüretkezdő nap. Az időjárás viszonylatában azt tartották, ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó jövő évi termés várható.

November 1-je Mindenszentek napja, 2-a Halottak napja

Mindkét nap a halottakra való emlékezés napja. Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban.

Azt a hetet melyre a Halottak napja esik halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni, az asztalra kenyeret, vizet tenni. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak annyi gyertyát kell gyújtani. 

November 11.

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.

Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká.

Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés. Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.

A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján.

 

November 19.

Árpád-házi Szent Erzsébet (XIII. század) ünnepe. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

November 25.

Szent Katalin keresztény vértanú ( IV. század) ünnepe. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje. Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalin-ágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. Régi időjárási megfigyelés szerint, ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy), akkor Karácsony kopog (azaz jó hideg lesz). 

November 30.

Szent András napja. A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje, kultusza ezeken a vidékeken nagyon erős.

András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. (A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik legelőbb jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.) Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására következtettek.

Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

Virágkarnevál

Kecsketejsavós levendula-citromfű szappan

A hét csodás olajnak tartott illóolajok között elsőként van ott a levendula. Vegyítve más olajokkal kiváló sajátosságait felerősítik. Én is ezt tettem, kellemesen lágyítottam a hozzáadott citromfűvel.

Zsírosabb bőrűeknek, azoknak, akiknek lelki melegségre, szellemi táplálékra van szükségük ajánlom.

Összetevők: olívaolaj, kecsketejsavó, kókuszolaj, szőlőmagolaj, levendula- és citronella illóolaj, levendulavirág

Kecsketejsavós uborka-menta szappan

Amíg tart a nyár frissítésre szükségünk van. Ez a szappan is ezt a cél szolgálja.
A benne lévő uborka üdítő és bőrtisztító hatású, simává teszi a bőrt, késlelteti a ráncosodást. A hozzáadott mentával erősíti hatékonyságát.

Összetevők: olívaolaj, kecsketejsavó, kókuszolaj, uborkalé, szőlőmagolaj, borsosmenta illóolaj, uborka, menta

Utánpótlás válogatottak:)

Az idei év is meghozta gyümölcseit, nemcsak a növényeken:)
De ahol születés van, ott a halál is megfordul :(  6 macskát temettünk el, köztük az egyik kedvencünket is Pötyit.

A kotlók jól keltettek, sőt az egyik annyira hűségesen ült, hogy szó szerint belehalt mire kikeltek a kiscsibéi. (?) Galambjaink is több, mint 20 kicsit keltettek.
Kiskacsákkal is bővültünk.

Na és a várva várt kecskegyerekek:) Hárman vannak, gyönyörű szépek. Üröm az örömben, hogy mindhárom bak.

A kis fekete, akinek a neve Feki lett, segítségre szorult. Nem akart szopcsizni, ígyhát lefejtem neki tejet az anyjától és visszacumiztattam. Ezt cselekményt két hétig kényszerültem csinálni, azóta már önállóan eszik és egészséges.

 Juci-Karolina nem fedeződött be, ígyhát most be kell érnie a más gyerekeivel :)

Ő pedig hűséges libánk Lidike

IV. KreDenc

A negyedik KreDenc-en is túl vagyunk, lassan, de biztosan történelmet írunk :-)

A hangulatunk is jó volt :)
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/2644_kredenc_alkotoi_piac_debrecenben

A következő alkalom: AUGUSZTUS 12. VASÁRNAP

és

AUGUSZTUS 15-19. Galiba Fesztivál és VIRÁGKARNEVÁL

Kredenc Alkotói Piac

A szokott helyen Debrecenben...

Kecsketejsavós teafa szappan

Kifejezetten problémás, zsíros bőrűeknek készítettem el ezt a szappant. Mint tudjuk a teafa az egyik legjobb vírus, baktériumölő és fertőtlenítő hatással rendelkező illóolaj. Mindemellett immunerősítő és természetes gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van.

A zöld agyag szintén kedvező hatást ér el a zsíros, pattanásos bőrűeknél: tisztító, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő.

Összetevők: olívaolaj, kecsketejsavó, kókuszolaj, szőlőmagolaj, teafa illóolaj, zöldagyag, csalán

Kecsketejes mézes-meggy szappan

Tej-méz-meggy :) Gyümölcsös-citromos illat :) Hát ílyen Ő! Az itthoni férfitagok már rajonganak érte.
A meggylének gazdag vitamin (A-, B-, C) és ásványi anyag tartalma van. Antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatóanyaggal is rendelkezik 
A kubeba illóolaj jó bőrtonizáló, fertőtlenítő, a zsíros bőr kezelésére alkalmas. Az idegrendszert erősíti.
A benne található zabkorpa bőrradírként funkcionál.

Összetevők: olívaolaj, kecsketej, meggylé, kókuszolaj, szőlőmagolaj, méhviasz, méz, kubeba illóolaj, zabkorpa

Kecsketejes bazsarózsa szappan

Lesznek és vannak szappanok, amelyeket csak idényjellegűen készítek el. Mivelhogy korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre az alapanyag a kertben, illetve pár napom van arra, hogy friss hozzávalókkal dolgozzam.
Ez is közéjük tartozik.

Bazsarózsás bázisolajat tartalmaz a szappan, ami kiegészül a már bevált és közkedvelt rózsaszappan alkotó- elemeivel.
A benne található illóolajoknak köszönhetően nem szárítják a bőrt, viszont a faggyútermelést szabályozzák. Fertőzés- és gyulladásgátló hatással rendelkezik. Megakadályozza a ráncok és narancsbőr kialakulását.
Minden bőrtípusra ajánlható.

Az illata továbbra is magával ragadó.
Az idei nyáron először és utoljára:)

Összetevők: olívaolaj, kecsketej, bazsarózsa olaj, kókuszolaj, szőlőmagolaj, pálmarózsa- és geránium illóolaj, csipkebogyó-homoktövis őrlemény

Nyári ünnepkörök

Június 8.

Medárd napja, ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink. A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos aszály várható. Bizonyos vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

Június 13.

Páduai Szent Antal ünnepe. Kultuszát a ferences rendi szerzetesek terjesztették el. Mivel a középkor óta rettegett fertőző betegséget az orbáncot Szent Antal tüzének nevezték, gyógyításával kapcsolatos szokások kötődnek ehhez a naphoz. Tájegységtől függően volt példa a kultikus tűzgyújtásra (a tűz a mitológiában és a hiedelemvilágban mindig a megtisztulással kapcsolatos), de máshol például tilos volt tüzet rakni ezen a napon, nehogy a háziak elkapják az orbáncot. 

Június 24.

Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja. (Magyarországon a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg a magyar Jánossal szemben.)

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, országszerte a kultikus tűzgyújtások ideje. A pogány hagyományban a tűz egyrészről napszimbólum, tehát a nap megújhodását kívánták elősegíteni a tűzgyújtással, másrészt mindig a megtisztulás szimbóluma is. A keresztény egyház Szent János ünnepét az V. század óta jegyzi, a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyház liturgiájába átültette, a tüzeket megszentelte.

A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz számos hiedelem fűződik. Azt tartották ezek a tüzek megvédenek a betegségek, elsősorban a pestis ellen, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Magyarországon erről a szokásról a XV. század óta vannak feljegyzések. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek, a tüzet körüljárták és szokásban volt a tűz átugrása is. Ennek általában szerencsehozó erőt tulajdonítottak.

Időjárási, éghajlati okokkal magyarázható, hogy Szent Iván éjjelének ünnepe az északi (skandináv és balti) népeknél a mai napig élő, valódi ünnep. A zord, hűvös éghajlaton az egyébként rövid nyár érkezése igazi öröm az emberek számára. Ma is ezerszámra lángolnak fel a máglyák Szent Iván éjjelén, általában valamely magaslaton, hogy minél messzebbre látszódjék. A fiatalok "páfrányvirágot" keresnek (a hiedelem szerint ezen az egyetlen éjjelen virágzik a páfrány, aki a virágot megtalálja boldog és gazdag lesz). A János nap mágiájához tartozik az egészség- bőségvarázslás is. Gyógynövényeket, füveket is szórtak a tűzbe, máshol a füvekből koszorút fontak, ettől remélték a jószág termékenységét, egészségét. Az észtek különös jelentőséget tulajdonítottak a János nap hajnalán szedett harmatnak, ezt életvíznek tartották, ezzel mosták meg a beteg szemet, úgy tartották, ettől meggyógyul. Szokás volt még a házba nyírfaágat vinni, amely szintén az ünnep szimbóluma északon.

A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.

Július 2.

Sarlós Boldogasszony napja. A katolikus egyház az áldott állapotban lévő Mária Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg ezen a napon. Boldogasszony a várandós asszonyok, a szegények, a betegek, elesettek védőszentje. Szokás volt ezen a napon búcsút tartani. Csakúgy mint Péter-Pál napja, ez a nap is az aratás kezdőnapja. A "sarlós" elnevezés is az aratás hajdanvolt módjára utal.

A gabona, amiből majd a kenyér készül rendkívül fontos szerepet töltött (és tölt be ma is) a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította, hogy lesz elegendő élelem télre. Az aratásnak is külön rituáléja volt, a munkát fohászkodással, imádsággal kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap megszentelte. Az első learatott kévéből vett búzaszálakat a jószágnak adták, hogy a betegség elkerülje őket.

Az aratás befejezésekor egy kis darabon meghagyták a gabonát (talpon hagyták), azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak. A legszebb kalászokból fonták, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr megvendégelte az aratókat.

Július 20.

Illés, ószövetségi próféta napja. Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. (A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe.) A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat. 

Július 22.

Mária Magdolna, a bűnös életből megtért asszony napja. Szeged környékén az asszonyoknak tilos volt a mosás, sütés ezen a napon, és szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni ekkor, hogy gyorsabban nőjön. Ha esett az eső, úgy tartották, Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 26.

Szent Anna napja, Szűz Mária édesanyjáé. A katolikus asszonyok hozzá könyörögnek gyermekáldásért. 

Augusztus 15.

Nagyboldogasszony napja, legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Az ünnep első elnevezései "dormito"- elalvás vagy "pausatio"- elpihenés utal Szűz Mária halálára. Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.

Sokfelé búcsúnap. Híres magyar búcsújáró helyek: Andocs, Máriagyűd, Feldebrő, Csorna, Mátraverebély...

Az ünnep vigíliáját (előestéjét) általában virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva. Leghíresebb Mária énekünk a körmeneteken is gyakran hallható Boldogasszony anyánk című dal. Az asszonyok egy jelképes koporsóba Mária szobrot helyeznek, mellé virágokat, füveket tesznek, virrasztanak, majd másnap körmenetben viszik a koporsót.

Ezen a napon szokás volt virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.

A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos. 

Augusztus 20.

Államalapító Szent István királyunk ünnepe. 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Szent István jobbjának tiszteletére ezen a napon 1818 óta rendeznek körmeneteket. A paraszti életben az aratás lezárása fűződik ehhez az időszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a faluból általában a városokba utaztak a gazdák, ahol a télire szükséges vásárlásaikat intézték. Egyes vidékeken a legszegényebb családnak a módosabbak kenyeret sütöttek ezen a napon. 

Augusztus 24.

Bertalan napja, időjárásjósló nap. Megfigyelések szerint őszkezdő nap, ekkor vége a kánikulának. A halak már nem nőnek tovább, a szőlőben elszaporodnak a seregélyek. A Bertalan napi időjárásból az őszi időre következtetnek, az e napon köpült vajat betegségek gyógyítására használták.

Kecsketejes csokis-menta szappan

A kertből frissen szedett mentából készült ez az extra adag kakaóval és kakaóvajjal ellátott szappan.
Kellemesen hűsít és felüdít a nyári meleg időkben.
Élénkíti a vérkeringést. Erős fertőtlenítő hatása révén csökkenti a pattanásokat és faggyútermelést.

Összetevők: kecsketej, olívaolaj, kókuszolaj, kakaóvaj, borsmenta illóolaj, friss menta, kakaó

Babakenőcs

Babáknak készítettem ezt a kenőcsöt (negyedik nekiugrás :), amelyet legkézenfekvőbben popsikrémként tudtok használni. DE! Több célú, használható kézre, lábra, arca, kipirosodott orra. Nagyon gazdaságos, keveset kell felkenni, mivel vizet nem tartalmaz. Lágy és selymes lesz tőle a bőr: ezt garantálom.

Természeteset, egyszerűt és jót, ez volt a cél.

Alapja: méhviasz, körömvirágolaj, kókuszolaj, sheavaj

A körömvirág híres gyulladáscsökkentő tulajdonságáról, a kókuszolaj jó a bőrirritációkra és hidratálja a bőrt, a sheavaj összetétele igen hasonlatos az ember bőréhez, ezáltal kitűnő az újszülöttek érzékeny bőréhez is, a méhviasz pedig mindezt "összefogja".

Anyák napi kézműves vásár

Májusban is vásározunk!

Várunk Benneteket Debrecen belvárosában, a Medgyessy Emlékmúzeumban!

Piaci visszatekintő

Örömteli pillanat volt vasárnap, mikor megnyithatta kapuit az első Kredenc Alkotói Piac.

Egy kis körkép a vásárról:

Mi is részt vettünk :)

A következő alkalom  május 6-án (vasárnap) lesz, ahol is 10-19 óráig várunk benneteket!
A KreDenc piacról bővebben a  www.kredenc-alkotoi-piac.blogspot.com címen olvashattok.

Na, ez itt a kert :)

A téli 3 hónapos pihenőnek vége, a fél falusi embernek (ezek vagyunk mi) megkezdődnek a kerti munkák. Vár bennünket a több, mint 50 fa és cserje, no meg az évről évre megnagyobbított veteményes és virágoskert.

Az egyik szomszédunk biokertész, s tőle kaptuk ezt az alább leírt nagyon jó tanácsot.
A gyümölcsfák virágzása után (ez különböző fák esetében nagyobb intervallum is lehet), de tényleg azonnal utána, miután a méhek elvégzik munkájukat, megjelennek a  gyümölcslegyek, amelyek a képződő gyümölcsbe beszúrják petéiket, s amiből létrejön a kukacos gyümölcs.

Erre van egy egyszerű megelőzés. Be kell szerezni sárga (ha lehet szép élénk színe legyen) nylon szatyrokat, bekenni valamilyen ragadós anyaggal (pl.: egérragasztó, méz), kevés földet rakni a szatyorba, hogy a szél ne cibálja le, s felakasztani a fa egyik ágára. Nekünk van egy nagy cseresznyefánk arra hármat is szoktunk rakni.
Meglepő módon észre fogjuk venni, hogy a sárga szín odavonzza ezeket a szúrólegyeket, s a természetes csapdának köszönhetően nem tud távozni rovarunk, gyümölcseink pedig kukacoktól mentesek lesznek.

A növények növekedését serkenti, illetve az ellenálló képességüket fokozzák a következő gyógynövényekből készült levek:
- zsurló
- cickafarkfű,
- zsálya,
- levendula,
- csalán
- körömvirág
- feketenadálytő
-  gyermekláncfű
- édeskömény

A begyűjtött növényi részeket esővízben 24 órán át áztassuk és erjesszük meg. 1 kg friss növényre 10 l vizet számítsunk. 1-2 nap múlva megindul az erjedés, ami kb. 2 hétig tart, naponta megkeverjük, és egy-két marék kőport adunk hozzá. Ez növeli a nyomelemtartalmát és leköti a szagokat. Az erjedést követően, amikor már nem habzik, leszűrjük. A fennmaradó masszát is nagyon jól felhasználhatjuk a komposztban, vagy szétszórhatjuk a kezelt növények talajára.

 Tetű ellen a következő keveréket szoktuk használni:
10 l víz
10 dkg szódabikarbóna
1 marék káli szappan
1 l csalánlé (amit vagy 2-3 napig áztatunk vízben, vagy leforrázzuk és, ha kihűlt azonnal használható)

Kredenc Alkotói Piac

Gyertek Ti is!

 Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

Debrecen, Péterfia u. 28.

Kecsketejes cickafarkfű szappan

A szappan lelke a cickafarkból készített olaj, annak illóolaja, leszárított cickafarkű, aminek hihetetlen módon megmaradt az illatanyaga - ami nem véletlen, a saját kertünkből való :) -

Női társaimnak ajánlom intim mosakodás céljából. Köztudottan a cickafarkfűvel megszüntethetjük az igen kellemetlen hüvelyviszketést.


Maria Treben szerint is minden szempontból a lehető legkedvezőbben befolyásolja a női medence szerveit. Úgyhogy lányok-asszonyok! Fürdés után egy csésze cickafarkfű teát is igyatok!

A száraz bőr ápolására is kíváló ez a szappan.

Összetevők: olívaolaj, kecsketej, cickafarkfű olaj, kókuszolaj, sheavaj, szőlőmagolaj, cickafarkfű illóolaj, szárított cickafarkfű

Kecsketejsavós csalán szappan

Elkészítem majd ennek a szappannak az illatmentes változatát is, de ilyenkor tavasszal az ember orrát jobban izgatják a finom illatok. Került bele római kamilla, levendula, valamint  leszárított csalán és csalánból készített olaj. Friss zöld színe is a tavaszt idézi.

Zsírosabb bőrűek érezhetik a szappan összetevőinek jótékony hatásait.

Összetevők: olívaolaj, kecsketejsavó, csalánolaj, kókuszolaj, méhviasz, szőlőmagolaj, római kamilla és levendula illóolaj

KreDenc Alkotói piac

 

Teret a kreativitásnak, teret az alkotóknak!

 Egy nagyszerű kezdeményezés során létrejött egy Alkotói Piac, ahol kézművesek, képző- és iparművészek, fotósok, zenészek, alkotók egy helyen megtalálhatók lesznek havi rendszerességgel.

Az első időpont: 2012. április 15. (vasárnap) 10-18 óráig
A helyszín: Debrecen,  Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum árkádjai alatt.

Nagy örömömre szolgál, hogy én is jelen lehetek majd a piacon a szappanjaimmal :)

Szeretettel várunk minden érdeklődőt és vásárlót! 

www.kredenc-alkotoi-piac.blogspot.com