Dió

"Jupiter makkja". Átvitt értelemben istennek való termést jelent neve.

A diófa hazánkban őshonos növény; a honfoglaló magyarság vándorlásai során már megismerkedett vele, és itt régi ismerősként találta, gyűjtögette és fogyasztotta termését. 

Mi magyarok hagyományosan szeretjük a diófát. A régi időkben sokat ültettek belőle a legelők köré, az utak mellé, a szőlők közé és a kertekbe. Szeretünk árnyékot adó lombjai alatt üldögélni, merengeni.

Gyorsan növő, hosszú életű lombhullató fa, termése a dió.

  

A leveleket szárítás céljából június közepétől július végéig gyűjtsük A zöld dió burkát közvetlenül az érés előtt, mielőtt megbarnul, az érett termést pedig szeptembertől szedjük.

A diólevél főzete segíti az emésztést, vízhajtó, vérképző és vértisztító és féreghajtó hatású.
A dió, mint E-vitamin forrás is jelentős.
A dióbél magas tápértékű, amely fehérjét, zsírt, szénhidrátot, szerves sót és rostot is tartalmaz.

Kecsketejsavós teafa szappan dióolajjal

A dióolaj jótékony hatását elsősorban gazdag B- és E- vitamin és magas Omega 3 telítetlen zsírsavtartalmának köszönheti.
Regenerálja a bőrt, az öregedését késlelteti. Kiváló a kirepedezett bőrre
Más bőrirritációk esetén is jól használható, enyhíti, csillapítja a kellemetlen tüneteket.
A dióolajnak kifejezett gombaölő hatása van. 
Pikkelysömör ellen is alkalmazzák.

A diófa ellenálló, keménysége miatt egyik legértékesebb fa a fafaragók és asztalosok körében. 

Angyalka nevű kecskénk áprilisban elpusztult, eltemettük...a diófa alá. Ami egyszer véget ért, ott mindig valami új kezdődik, új születik. Egy kis diófa sarjadt a sírján...:)